I. rész: A második nemA nők és a férfiak életpályája látványosan különbözik a mai Magyarországon.
Miért van ez így? A közvélekedés általában a nemek között, eleve meglévő, vagyis biológiai különbségekből eredezteti eltérő társadalmi „hivatásukat”. Az elsődleges és másodlagos nemi jellegből azonban nem következik, hogy a nők azonos munkáért kevesebb fizetést kapjanak, vagy hogy ők végezzék a házimunka jelentős részét.
II. rész: Ki mennyit ér?
Miért van az, hogy a nők átlagosan 15 %-kal kevesebbet keresnek, mint az ugyanolyan beosztású férfiak, és még a házimunka is rájuk marad? A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód tekintetében a magyar jogalkotás eddigi legfontosabb és legátfogóbb lépése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény megalkotása. A törvény megléte azonban még semmire sem garancia.
III. rész: Szex és hatalomMi a szexuális zaklatás? Miért jellemzően nők az áldozatai? A szexuális zaklatás nem udvarlás vagy a nemiség szabad kiélése, hanem eszköz a hatalomgyakorlásra: megfélemlítés, a nő munkahelyi, társadalmi helyének kijelölése. A nő piacképességének egyik összetevője a (szexuális) megjelenése. Ez a tény nem a „szebbik nem” természettől fogva adott előnyeiből fakad, hanem a férfiuralmat szentesítő társadalmi gyakorlatból.
IV. rész: Anyák és/vagy munkavállalókA nőket megillető jogok közé tartozik az anyasággal összefüggő védelem, valamint a gyermekgondozási szabadság és támogatások. Ezen a téren Magyarországon európai viszonylatban kedvezőnek tűnik a kép: az uniós elvek nagyrészt teljesültek, sőt, a hazai intézkedések némely tekintetben még meg is haladják az előírt normát. Mégsem állítható, hogy ezzel a magyar nők jobb helyzetben volnának.
V. rész: Családi ki mit tudA családi, otthoni és a munkahelyi feladatok összeegyeztethetőségének problémája nem volna olyan kiélezett, ha a mindkét szülő számára nyitva álló lehetőségekkel egyenlőbb módon élnének férfiak és nők. Amint nagyobb számban mennének férfiak szülői szabadságra, és osztanák meg társukkal az otthoni teendőket, a gyermekvállalással kapcsolatos előnyök és hátrányok is kiegyenlítettebben oszlanának meg. Nemcsak a nőkben, hanem a partnereikben is tudatosodnia kell annak, hogy van választási lehetőségük.
VI. rész: Ne add fel!
Mennyire érvényesül ma Magyarországon az esélyegyenlőség elve? Hogyan, miként jelennek meg a magyar közgondolkodásban a nők? A Magyarországi Női Alapítvány ismeretterjesztő filmsorozatának utolsó része a nőmozgalmak történelmi hátterét, a feminizmus fogalmát és a női érdekvédő civil szervezetek szerepét és helyzetét vizsgálja.
