A projekt átfogó célja a nemek közötti egyenlőséghez való közelítés, olyan folyamatok előmozdítása révén, melyek a nők és a férfiak számára a munka és a családi élet összeegyezethetőségének irányába vezetnek. Specifikus célként ennek érdekében a családi munkamegosztás igazságosabbá tételét jelöltük meg: a férfiak fokozottabb részvételét az otthoni munkákban és az apák erőteljesebb bevonódását a gyermekeik körüli teendőkbe. Operatív célunk ennek érdekében, hogy a családokkal egészségügyi szakemberként kapcsolatot tartó védőnőktől a leendő apák tájékoztatást és támogatást kapjanak új szerepük kialakításához. A partnerek egy továbbképzési modul alapján egy ismeretterjesztő füzetet is összeállítottak apák részére, melyet a védőnői hálózat terjeszt. Letölthető INNEN. A tervezett projekt célcsoportja kettős volt, egyrészt közvetlenül a magyarországi védőnőkre, másrészt közvetetten a gyermeküket váró férfiak, illetve gyakorló apák lehető nagyobb körére irányult. A projekt céljának, a férfiak családi szerepvállalása növekedésének eléréséhez a védőnők mint a kisgyermekes családok gondozói fontos támogatást nyújthatnak azáltal, hogy segítik felkészülni a gyermeket váró nőkön kívül a férfiakat is a gyerekük gondozásával járó feladatok megosztására, és később megerősítik őket ezen szerepek gyakorlásában. A projekt a védőnők szakmai továbbképzéséhez kapcsolódva szándékozik a témában való ismeretátadásra és szemléletváltoztatásra a védőnők lehetőleg minél teljesebb körében (továbbképzési modul). A MONA Alapítvány a védőnők legfontosabb szakmai egyesületével, a 4800 tagot, azaz a védőnők 90%-át tömörítő MAVE-vel együttműködésben igyekezett a védőnőket, rajtuk keresztül pedig az apákat elérni. A projekt elősegítette, hogy a projekt által elért férfiak/apák tudatosabban vállaljanak részt a gyermekek körüli otthoni teendőkből, és kezdettől fogva bevonódjanak gyermekeik nevelésébe. A projekt keretében a családokkal már a gyermek megszületése előtt kapcsolatban álló körzeti védőnők szükségleteinek megismerése céljából kérdőíves kutatást is végeztünk továbbképzésen résztvevő védőnők körében. Kutatásunk célja az volt, hogy megismerjük, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a védőnők a kisgyermekes szülők gyermekgondozási gyakorlataival kapcsolatban, különös tekintettel az apák családi szerepeit illetően és ezeken a területeken az apákkal kapcsolatos elvárásaik tekintetében. Megvizsgáltuk azt is, hogyan viszonyulnak maguk a védőnők a kisgyermeket nevelő szülők családi gyakorlataihoz, illetve mit feltételeznek arról, a társadalom egésze általában hogyan viszonyul a férfiak és nők gyermekgondozási- és nevelési feladat-megosztásához. Továbbá választ kerestünk arra is, vajon egy alapvetően női kliensekkel kapcsolatban álló, ún. „női” szakmában jelent-e nehézséget a férfiakkal – apákkal – való kapcsolattartás, és vajon igénylik-e a védőnők az apák fokozottabb bevonását a gyermekgondozással kapcsolatos tanácsadási folyamatba, és ezen keresztül a gyermeknevelés családi feladatainak megosztásába. A kutatási összefoglaló ITT olvasható. |