IRENE konferencia

KETHI kampány

IV. Női Kerekasztal

Civil nőszervezetek és EP képviselő asszonyok stratégiai találkozója, 2004. december 3.


FLEXWORK - Workshopok a távmunkáról 2002-2003 
A FlexWork az EU 5. keretprogramján belül az IST (Information Society Technologies) által támogatott projekt volt, melynek lényege az volt, hogy segítse a rugalmas munkaformák, beleértve a távmunka elterjedését a vidéki kis- és középvállalkozók körében.  A projekt keretében az elmúlt évek során tapasztalt angol, német, ír, belga, dán, svájci és portugál távmunka tanácsadó cégek és szakértők bevonásával tartalmas ismeretterjesztő és tanácsadó anyagok készültek a rugalmas munkaformák alkalmazásáról. A projektben résztvevő partnerek ezen anyagok egy részének anyanyelvükre való fordítását és közvetítését vállalták fel elsősorban az adott ország üzleti tanácsadással foglalkozó szakemberei részére, akik várhatóan a vidéki kis- és középvállalkozások számára fogják a projekt keretében elsajátított ismereteket továbbadni. A terjesztésben fontos szerepet kapott az Internet, hiszen az elkészülő írásos anyagokat letölthető formában elérhetővé tettük a projektben részt vevő országok nyelvein és magyarul is. A FlexWork honlapja, ahonnan a segédanyagok (A rugalmas munkavégzés kézikönyve; hazai és külföldi esettanulmányok a távmunka alkalmazásáról; egyéb segédanyagok, blueprint-ek) letölthetőek: http://www.flexwork.eu.com. Természetesen ezen túl készültek nyomtatott formában is ismeretterjesztő anyagok, és ami a legfontosabb: az ország különböző vidéki helyszínein a célközönség számára workshopokat, tréningeket szerveztünk, melyeken az átvett európai ismeretanyagot közvetlenül mutattuk be az érdeklődőknek. A MONA végezte a program magyarországi koordinációját, a kapcsolattartástól a kiadványok fordításán keresztül a szemináriumsorozat megszervezéséig. A szemináriumok lebonyolításában segítségünkre voltak a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány szakemberei is. A projekt feladata volt az is, hogy felmérje a hazai igényeket, és a felmerülő kérdéseket továbbítsa az oktatási segédanyagokat kidolgozó EU-szakértők felé, hogy az itthoni igények figyelembe vételével történjen az anyagok továbbfejlesztése.

III. Női Civil Kerekasztal  Budapest, 2003. május 30-31. 
Szervezők: MONA (Magyarországi Női Alapítvány) és MINők (Magyar Internetező Nők Egyesülete). A rendezvényt a Nyílt Társadalomért Intézet Nőprogramja és a Soros Alapítvány közösen támogatta.

Előzmények:
◦ 1993 áprilisában a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) megrendezte az első országos női kerekasztalt. Az egynapos találkozón 25 magyar nőszervezet, több mint 150 nő vett részt. A második női kerekasztal 1995 szeptemberében került megrendezésre úgyszintén a fenti szervezet kezdeményezésére, melynek tárgya a pekingi Női Világkongresszus magyar nemzeti jelentésének előkészítése, megvitatása volt. 
◦ A két rendezvény (azaz 1995) óta a női civil szervezetek nem találkoztak országos szinten, noha számuk időközben jelentősen nőtt. Az információcsere, a kapcsolattartás és az együttműködés igénye egyre inkább sürgetővé vált többekben, így a szervezők úgy érezték, megérett a helyzet a III. Női Civil Kerekasztal megrendezésére.

A III. Női Civil Kerekasztal célja, hogy
◦ informálja a résztvevő nőszervezeteket az aktuális hazai és nemzetközi esélyegyenlőségi kérdésekről,
◦ lehetőséget biztosítson a kapcsolatteremtésre és az információcserére, és
◦ kezdeményezze egy országos női civil hálózat elindítását a későbbi együttműködés reményében.

Eredmény:
SZÁNDÉKNYILATKOZAT egy női ernyőszervezet létrehozásáról
--------------------------------------------------------------------------------

Program

Első nap (péntek)
Levezeti: Csapó Ida (MINők Egyesület)

 9.30 – 10.00   Regisztráció
10.00 – 10.10    Megnyitó (Zentai Violetta/MONA és Csapó Ida/MINők)

10.10 – 10.40    Svastics Carmen (a most felálló Esélyegyenlőségi Kormányhivatal munkatársa): A Kormányhivatal tervei a civil szervezetekkel való együttműködésről
10.40 – 11.10    Bitskey Botond (alkotmányjogász): Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény
11.10 – 11.30    Nyitott fórum, kérdések

11.30 – 11.45    Kávészünet

11.45 – 12.05    Szabó Szilvia (a Szociális Innováció Alapítvány munkatársa, jogász): Esélyeink és lehetőségeink – nõként az Európai Unióban
12.05 – 12.25    Wirth Judit (a NANE munkatársa): A CEDAW gyakorlati jelentősége a nőszervezetek munkájában, a női jogok érvényesítésében
12.25 – 12.45    Dalos Rimma (MONA kuratóriumának tagja): A civil összefogás egy példája, a budapesti Nőház
12.45 – 13.15    Nyitott fórum, kérdések 

13.15 – 14.00    Ebéd a helyszínen 

14.00 – 15.30    Szekciómunka: I. rész (szekciók párhuzamosan zajlanak)
15.30 – 16.00    Kávészünet
16.00 – 17.30    Szekciómunka: II. rész (szekciók párhuzamosan zajlanak) 

Szekciók:
1. Nők a munkaerőpiacon – hátrányos helyzetű nők, vállalkozó nők, távmunka, nőszempontú költségvetés(szekcióvezetők: Nagy Beáta, Laczkó Zsuzsa)
2. Nők és a közélet – a női civilség kérdései, nők a helyi politikában, az országos döntéshozatalban(szekcióvezetők: Neményi Mária, Kánya Kinga)
3. Nők elleni erőszak – családon belüli erőszak (szekcióvezetők: Tóth Györgyi, Álmosné Dr. Kajdy Ella)
4. Női civil szervezetek sajtókapcsolatai, PR-tevékenysége (szekcióvezetők: Csapó Ida, Margit Patrícia)
5. Élethosszig tartó tanulás – nők az oktatásban, képzések/szakképzések nőknek (Koncz Katalin, Madarász Krisztina)
6. Nők és az egészség – az egészségügy és a nők esélyegyenlőségi kérdései (szekcióvezetők: Forrai Judit, Csiszár Lászlóné)

Második nap (szombat) - Hálózatépítő nap
Levezeti: Zentai Violetta (MONA) és Csapó Ida (MINők)
 
9.00 – 10.30     Plenáris ülés: beszámolók a szekciókban végzett munkáról, az eredmények összegzése, a további feladatok megállapítása, szekciónként 15 perc 

10.30 – 11.00    Nyitott fórum
11.00 – 11.15    Kávészünet

11.15 – 11.35    Bullain Nilda (vezető jogi tanácsadó, Nemzetközi Nonprofit Jogi Központ):
Az összefogás értéke: arany vagy csak a csillogás?
A nőmozgalom a világon mindenütt a nők összefogására és az általuk képviselt
társadalmi erőre alapozva ért el eredményeket. De mit is jelent valójában ez az összefogás? Milyen ideálok és milyen illúziók élnek ma Magyarországon a civilek összefogásával kapcsolatosan? Az összefogásnak, az együttműködésnek milyen módja lehet célravezető a nőszervezetek számára, ha társadalmi eredményeket akarnak elérni, és ha elő akarják teremteni az ehhez szükséges forrásokat az Európai Unióba lépő Magyarországon? 

11.35 – 11.55    Kispéter Erika (a NANE munkatársa): Egy brüsszeli út tapasztalatai – Beszámoló a European Women's Lobby szemináriumáról, melyet a nőszervezetek és a EU-politika összefüggéseiről tartottak a csatlakozó országok képviselőinek.

11.55 – 12.15    Csapó Ida (MINők Egyesület elnöke): Pókasszonyok  - valóságos és virtuális hálózatépítés, online munka. Mi lehet a Nőtárs levelezőlista jövője?

12.15 – 12.30    Nyitott fórum, kérdések
12.30 – 13.15    Ebéd, hidegkonyha

13.15 – 15.00    Nyitott fórum: a szekciók beszámolóinak és az előadásokon elhangzottaknak a megvitatása, a hálózat alapjainak lerakása, konkrét együttműködési lehetőségek megbeszélése, a hálózat további kapcsolattartásának megszervezése.

NeoPraxis, nemzetközi távmunka projekt  (letölthető tanulmányokkal) 1999-2001 

A NeoPraxis egy nemzetközi kísérleti projekt a távmunka alkalmazásának elősegítésére, amely a távmunkával kapcsolatos európai tudásanyagot gyűjtötte egybe távmunka tanácsadók képzése céljából. A programban Magyarországon kívül Ausztria, Franciaország és Spanyolország vett részt, amely országokban - Magyarországhoz képest - a távmunkás foglalkoztatás nagyobb hagyományokkal rendelkezik. A program célja a távmunka helyzetének feltérképezése, gyakorlati megvalósíthatóságának elemzése volt, elsősorban a szervezés, alkalmazás és emberi erőforrás kérdéseit vizsgálva. A projekt első szakaszában a MONA felmérést készített a távmunka magyarországi helyzetéről, esélyeiről. A második szakaszban pedig nemzetközi konferenciát rendezett a távmunka európai helyzetéről (Telework in Europe 2001). A projektet az Európai Unió Leonardo da Vinci Programja támogatta.

A kutatás lebonyolításával megbízott psyma Hungary piackutató cég által készített A távmunka esélyei Magyarországon - 2000 c. részletes tanulmányt honlapunkról letölthetik.

A NeoPraxis egy nemzetközi kísérleti projekt a távmunka alkalmazásának elősegítésére, amely a távmunkával kapcsolatos európai tudásanyagot gyűjtötte egybe távmunka tanácsadók képzése céljából.

A programban Magyarországon kívül Ausztria, Franciaország és Spanyolország vett részt, amely országokban - Magyarországhoz képest - a távmunkás foglalkoztatás nagyobb hagyományokkal rendelkezik. A program célja a távmunka helyzetének feltérképezése, gyakorlati megvalósíthatóságának elemzése volt, elsősorban a szervezés, alkalmazás és emberi erőforrás kérdéseit vizsgálva. A projekt első szakaszában a MONA felmérést készített a távmunka magyarországi helyzetéről, esélyeiről. A második szakaszban pedig nemzetközi konferenciát rendezett a távmunka európai helyzetéről (Telework in Europe 2001). A projektet az Európai Unió Leonardo da Vinci Programja támogatta. A kutatás lebonyolításával megbízott psyma Hungary piackutató cég által készített A távmunka esélyei Magyarországon - 2000 c. részletes tanulmányt honlapunkról letölthetik.

  Tovább

Telework in Europe 2001 nemzetközi konferencia,  Budapest, 2001. március 31.
  Tovább

Férfiak és nők a politikában - Szerepek, szabályok, számok nemzetközi konferencia,  
Budapest, 2000. november 3-4 (az elhangzott előadások letölthetőek a tanulmányok menüpont alól) 
A Magyarországi Női Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodája műhelybeszélgetést szervezett a nők politikai jelenlétét érintő elvi és stratégiai kérdések megvitatására politikai, társadalmi és szakmai szervezetek képviselőinek részvételével. A műhelybeszélgetés célja az volt, hogy a nemzetközi tapasztalatok, valamint a hazai közélet tanulságai alapján feltérképezze a nők és férfiak kiegyensúlyozott politikai részvételének akadályait és lehetőségeit. 
A nők és férfiak kiegyensúlyozott részvétele a helyi és országos politika törvényhozó és végrehajtó testületeiben a hatékony és méltányos döntéshozatal alapfeltétele. Az elmúlt tíz év társadalmi és politikai
változásai létrehozták a demokrácia valamilyen formáját a legtöbb poszt-szocialista országban. A demokrácia új intézményei azonban nem váltak elég nyitottá ahhoz, hogy nők és férfiak egyenlő eséllyel vegyenek részt a politikai döntéshozatalban. Különösen látványosan csökkent a nők aránya az országos törvényhozásban és a kormánytagok között mindenütt a régióban. Társadalomkutatók, szakértők, politikusok és aktivisták próbálják az új demokrácia eme lényeges hiányosságának okait feltárni, és megoldásokat javasolni. Ezeket az erőfeszítéseket azonban egyelőre nem kíséri átütő siker. A problémáról szóló közéleti vitákban mind gyakrabban merül fel a kvóta gondolata, amely megoldást kínálna a nők méltányos képviseletének megvalósítására. Pártok és társadalmi szervezetek közelmúltbéli vitáinak, akcióinak, javaslatainak értékelése érveket kínálhat a kvóta elvének megfontolása, illetve annak elvetése mellett. A program első napja egy nemzetközi találkozónak adott helyet, amely külföldi   tapasztalatokat elemzett és hasonlított össze. A magyarországi helyzetet vizsgáló műhelybeszélgetés a találkozó második napján került megrendezésre. A nap első részében felkért előadók rövid referátumokban tárták fel a méltányos politikai részvétel koncepcionális, stratégiai és gyakorlati problémáit, míg a nap második részében a résztvevők vitában értékelték az elhangzott referátumok javaslatait, és számba vették az esetleges közös cselekvés lehetséges formáit.
A konferencián elhangzott előadásokból egy kiadvány készült, melyből ingyenes példányok e-mailen kérhetők.

Perspektívák egy tágra zárt társadalomban  beszélgetéssorozat 2000
  Tovább 
 
Nők a közéletben továbbképzési program  (letölthető tanulmányokkal) 1997 - 1999
A MONA olyan képzési programot indított 1998-ban az Európai Unió Phare Democracy Programja támogatásával, amely vezetői tréning és önkormányzati szakmai továbbképzés keretében kívánta segíteni azokat a női vezetőket, akik a közéletben aktív szerepet vállalnak.
  Tovább 


 'Women and Men in East-European Transition' nemzetközi nyári egyetem Kolozsváron 
1996. július 20-28. 
A szabadegyetem megszervezésének célja az volt, hogy kölcsönös tájékoztatásra és közös gondolkodásra serkentsen olyan nyugati és kelet-európai kutatókat (nőket és férfiakat egyaránt), akik a magyar és a román társadalom példáján keresztül kívánják értelmezni a társadalmi nemi szerepek átalakulását Kelet- és Közép-Európa országaiban. Az előadások és szemináriumok jó lehetőséget adtak arra is, hogy oktatók és aktivisták, illetve a politikai és művészi elit és a civil társadalom cselekvő szereplői megismerhessék egymás munkáját. A program céljai között szerepelt egy ’gender studies’ curriculum alapjainak megteremtése a régió érdekelt műhelyei számára. 

Első országos női kerekasztal 1993. április 24. 
Huszonöt magyar nőszervezet, összesen több mint 150 nő vett részt az egy napos rendezvényen. A kerekasztal első napirendi pontja egy egyenként tízperces bemutatkozás volt a szervezetek részéről, melyet a 'Miért nincs Magyarországon nőmozgalom?' című vita követett. A vita befejeztével a jelen lévő női szervezetek aláírták a zárónyilatkozatot, melynek célja a női csoportok együttműködésének előmozdítása volt a nők helyzetének javítása érdekében. 
A kerekasztal sikere a nőcsoportok közti sokféle nézőpont elfogadásában és egy lehetőség szerint ütközésmentes irányvonal létrehozásában való egyetértésben mérhető le. A közös munkából származó konkrét anyag az összes létező magyarországi női szervezet listájának összeállítása, ezen csoportok részletes leírása, valamint a kerekasztal eseményeiről készült beszámoló. A zárónyilatkozat egy részlete: "Mi, a női kerekasztal résztvevői és ezen zárónyilatkozat aláírói egyetértünk abban, hogy szükség van a nők közötti megértésre és párbeszédre. Szükség van arra, hogy a magyar nők mozgalmai és szervezetei megismerkedhessenek, megfogalmazhassák önmagukat és céljaikat egymás és a nyilvánosság számára. A rendszeres találkozás segíthet abban, hogy tudatosítsuk közös érdekeinket. Meggyőződésünk, hogy képesek vagyunk egymást elfogadni akkor is, ha sok kérdésben másként gondolkodunk. Azt szeretnénk, ha mi nők példát mutathatnánk mindazoknak, akik a megértés útjait keresik Magyarországon."

Jótékonysági koncert a nemzetközi gyermeknapon,  1993. május 29. 
A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából a MONA jótékonysági koncertet szervezett 'Fogjuk kézen a jövőt' címmel a Budapest Sportcsarnokban. A befolyt teljes bevételt (a helyi adományokkal együtt) az állami gondozott gyermekeknek vásárolt ajándékokra fordították. Népszerű előadók léptek fel: Tátrai Band, Török Ádám és a RABB, a Pa Dö Dö, Balázs Ferenc, az Old Boys, D. Nagy és a Frakció.

A magyar országgyűlés képviselőnői, 1993. november 11.  
Az 1994-es választások előtt a MONA fontosnak látta segíteni azokat a nőket, akik képviselőjelöltként indultak a választásokon, ezért egy olyan eszmecserét alakított ki egy találkozó keretében, ahol a már mandátumot szerzett 26 képviselőnő találkozhatott a 10 új jelölttel és két külföldi szervezet képviselőjével. 

A két vendég Lesley Abdela  Angliából és Georgia Sorenson az Egyesült Államokból az ottani tapasztalatokról tartott beszámolót. Az összejövetel alkalmat adott arra, hogy a jelenlevők megvitassák a nők mint képviselők sajátos problémáit, illetve hogy ötleteket adjanak egymásnak a képviselői kampányok lebonyolításához.