A gyártásoptimalizálás negyedik forradalma

A gyártásoptimalizálás előző három forradalma

Nem épp így tanuljunk a történelemkönyvekben, ha jobb esetben egyáltalán a jelenünkig eljutunk a történelmi tanulmányainkkal. De való igaz, hogy a gazdaság alapja a fejlődés, a növekedés, vagy a munkaerő, vagy a tőke, vagy a hatékonyság növekszik. Enélkül a gyermekeink nem számíthatnak jobb, másabb jövőre, mint amiben mi élünk, és a mi életünk is nagy valószínűség szerint állóponthoz érkezik hosszú évtizedekre. Nem ezt szoktuk meg, és ez az állapot feszültséget kelt. A történelem során olyan ötven-hatvan évente a gyártásoptimalizálás feloldotta ezeket a szituációkat. A 19. század közepén megjelent a gőzmozdony, a 20. század elején a tömeggyártás alapjai, és az első automatizált folyamatok a hetvenes években. A gyártásoptimalizálás negyedik forradalma pedig a küszöbön áll és ki fogja lendíteni a világot a jelenlegi növekedési pangásból.

Gyártásoptimalizálás az elmúlt fél évszázadban

Voltak próbálkozásaink, szó se róla, de nem túl sikeresek. A gyártásoptimalizálás érdekében kiköltöztettük offshore cégekhez a gyártást, hogy az olcsó munkaerőt hasznosítani tudjuk és így spóroljunk a költségeken. Ez nemhogy nem növelt a hatékonyságon, de pont, hogy csak rövidtávú hasznot hozott, mivel az a bizonyos olcsó munkaerő nem maradt olyan olcsó, miután megjelentünk ott.

Aztán jött az ötlet, hogy növeljük a gyárakat és szakosítsuk őket termékenként, vagy termékfázisonként. Itt az az alapgondolat, hogy alacsony költségen gyártunk, raktározunk és ha megnő a kereslet, nyereséget termelünk a nagy mennyiségű eladások által. Egy darabig működött, de ez a fajta gyártásoptimalizálás nagyon merevvé tette a piacot. A divatszférában például, ha egy egy cég ezzel a módszerrel évi két kollekcióra rendezkedett be, képtelen volt lépést tartani a havi egy kollekciót is felvonultató konkurenciával.

A növekedés utolsó mentsvárát nem is a gyártásoptimalizálásban, hanem az internet fejlődésében látták a szakemberek. A világháló valóban sok úttörő megoldást hozott a felhő alapú rendszerektől a szórakoztatóipar átformálásán át a felhasználói élményig. Mégis azt tapasztalni, hogy a növekedés lassul, mondhatni stagnál a legfejlettebb, piacvezető országokban.

A gyártásoptimalizálás modern megoldásai

Az alapproblémát mára abban látják a szakemberek, hogy a termelés és a fejlesztés nagyon távol került egymástól. És pont e kettő nászából születik meg a gyártásoptimalizálás negyedik forradalma. Ennek már kimutatható jelei vannak.

  • fejlett robotika: Előjelzések szerint 2025-re a gyártás 20%-át olyan robotok végzik majd, melyekre ma még csak 8%-ban támaszkodnak a vállalatok. Ezek a modern robotok összetett munkafolyamatokra is programozhatók, míg a ma elterjedtekre csal a legegyszerűbb, leginkább repetitív munkafolyamatokat bízzák.
  • 3D nyomtatás: A fém és a műanyag, mint alapanyag, a világszintű gyártás-előállítás 25%-át teszi ki. Ezen alapanyagú termékek a 3D nyomtatásnak köszönhető gyártásoptimalizálás révén sokkal hatékonyabban állíthatók elő. Ahelyett hogy húsz különböző darabból raknánk össze egyet, az az egy az első létrehozott termék.

  • horizontális és vertikális integráció: A növekedés egyik eszközeként egyes cégek saját gyártósorukba beilleszthető más cég felvásárlása vagy azonos munkafolyamatot végző céget is felvásárolhatnak. A gyártásoptimalizálás során újraszervezett termék előállítás így lokálissá és a helyi fogyasztói igényekhez sokkal rugalmasabbá válhat.
  • kiterjesztett valóság: A legkönnyebb példa rá talán a pokemon Go, ami máig őrületben tartja a fiatalokat. És ez csak egy példa a szórakoztatóipari kreatív felhasználásnak.
  • felhő alapú adatbázisok és kiberbiztonság: A multinacionális cégek kontinenseken átívelő adatbázisait ma már képtelenség felhő nélkül használni. A gyártásoptimalizálás kihívása nem is maga az IT megoldások kidolgozásában, mint inkább a hozzájuk tartozó mentalitás kialakítsában, a vele járó szerkezeti változások megvalósításában rejlik.
  • szimuláció: A hatékonyság modellezésén át a biztonsági tesztekig számos felhasználása akad ennek a technológiának a hatékonyság növelése érdekében.
  • ipari internet: A világhálón keresztül összekapcsolt gépek és adatbázisok rendszerén belül bármit az ipari internet olvasztótégelye alá sorolhatunk. De gondoljuk csak el mennyi lehetőség rejlik egy VR sisakkal távkezelt markológépben, vagy az okosórában, ami a szívritmusunkat azonnal feltölti egy felhőbe.
  • big data: a hatalmas adatbázisok kezelése, feldolgozása aktívan foglalkoztatja az adatbázis-menedzsment rendszereket és legmodernebb megoldásai kellő rugalmasságot kívánnak meg.

A gyártásoptimalizálás jövője

Ezek a folyamatok futurisztikusnak tűnhetnek, valójában azonban pár évtizeden belül alkalmazott ipari eljárásokká érhetnek. Ez a rohamos gyártásoptimalizálás kételyeket ébreszthet, egyesek a gépek lázadását kiáltják már jól ismert sci-fikből, a reálisabb borúlátók csak az emberi állásokat féltik. Szükségtelen a luddita mozgalom. A gépek karbantartására, a folyamatok modellezésére mindig is emberi erőforrásokra lesz szükség és a gyártás lokalizálásával ismét új munkahelyeket hoz majd magával az új hullám a fejlett országokban is. A nehézséget talán a mentalitás váltás okozhatja. A gyártásoptimalizálás ugyanis visszahozza a termelést közvetlenül a felhasználó mellé. Nem a méret lesz a lényeg, vagy a mennyiség, hanem a rugalmasság.

Megosztod? Köszönjük!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn